A havanese eredete és története
A „Bichon Havanais”, más néven havanese hivatalosan Kubából származik. Egy másik elnevezése régebben „havannai selyemkutya” volt.
Ez a fajta azonban Spanyolország és Olaszország nyugati mediterrán partvidékének félvad tengerparti kutyáiból származik. Onnan valószínűleg spanyol hódítók vagy olasz tengerentúli kapitányok hozták Kubába, ahol önálló fajtává fejlődött. Abban az időben méretük ellenére jószágpásztorkutyaként használták őket. Az elnevezés annak a tévhitnek köszönhető, hogy Kuba volt a származási helyük, amely tévhithez e kutyák leggyakoribb havannai (dohány) színe vezetett.
A havanese különösen a 17. században vált az arisztokrata hölgyek kedvelt kísérőkutyájává, de ezt követően hamarosan a feledés homályába merült. Régebben sokat szerepelt vándorszínházakban és cirkuszokban is, mivel könnyen meg lehetett tanítani neki bármilyen trükköt.
Napjainkban, az 1950-es évek óta szinte minden régi havanese vérvonal kihalt Kubában. Úgy tűnik azonban, hogy egyes kutyákat be lehetett importálni az USA-ba – ahol azóta is megmaradtak. Végül az 1980-as években néhány példány visszatért Európába.
Alkalmasság és tartás
A havanese alapvetően társas kutya, és gyakran nevezik „ölebnek”. Méretének köszönhetően nem igényel órákig tartó sétát, így alkalmas lakásban vagy városban való tartásra. Nagyszerű családi kutya, valamint kezdő kutyának is, alkalmas idősek számára, és kis házőrzőként idegeneket jelent a házban.
